„Az ökológiai gazdálkodás egy olyan gazdálkodási, élelmiszer-előállító rendszer, mely tiltja, illetve korlátozza bizonyos növényvédőszerek, műtrágyák, talajjavító szerek, valamint a mesterséges állatgyógyászati készítmények, illetve hozamfokozók használatát.
Az ökológiai termelés magas állatjóléti szabványokat alkalmaz, elősegíti a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot. A gazdasági szereplő a gazdálkodás során elvárt elvek, szabályok betartását fokozott ellenőrzés mellett alkalmazza a termeléstől a feldolgozáson keresztül a kereskedelemig. Az ökológiai gazdálkodás rendszeréből származó termékek megnevezésben az „öko” előtag, valamint szinonimái, a „bio” és az „organic”, azaz organikus gazdálkodás használatosak.” www.portal.nebih.gov.hu
Avagy „igazságos” gazdálkodás. Előbbi közel áll az organikushoz, a környezet megóvására és a hosszú távú fenntarthatóságra koncentrál, utóbbinak pedig az emberi ill. munkavállalói jogok, szociális viszonyok és a kisebb vállalkozások életképességének javítása áll a középpontjában.
A szőlőben csak a biogazdálkodásban engedélyezett módszerek alkalmazhatók, a pincében viszont nem igazán szigorú a szabályozás. Gyakorlatilag csak a genetikailag módosított (GMO) szerves anyagok nem engedélyezettek, illetve a kén (összes) mennyisége 150 mg/literre van korlátozva fehér-, 100 mg/literre pedig a vörösboroknál. A kén kérdésében az európai szabályozás megengedő, ennél az Újvilág „fenntartható” vagy „organikus” borainál rendre alacsonyabb értékeket látunk. Sőt, például az amerikai biobor (USDA Organic) egyáltalán nem tartalmazhat hozzáadott ként! A Demeter védjeggyel vagy Biodinamikus jelzővel ellátott borok szabályozása kevéssel tér el az organikus boroktól, gyakorlatilag csak a szőlőtermesztés különbözik, és néhány apróság a borászatban.
A szőlőben nincs korlátozás, míg a pincében adalékanyagokat, fajélesztőt nem használnak, és a kénszint is alacsonyabb. Hivatalos szabályozása nincs.
A szőlőben a bio/organikus módszerek engedélyezettek csak, a pincében pedig tilos az adalékanyagok, fajélesztő, enzimek, almasavbontó baktérium használata, a steril szűrés, a derítőszerek közül csak a tojásfehérje és a bentonit engedélyezett, míg az összkén-mennyiség fehér boroknál 80, vörösboroknál pedig 60 mg/literre van korlátozva. Az autentikus borok szabályozását a Felvidéken eredetileg három pincészet az Autentista Chartában foglalta össze, a Charta előírásait az Autentista Slovakia egyesület ellenőrzi, mely az alapítás óta további tagokkal bővült. Hasonló egyesület létezik Csehországban is.
Sokáig ez egy ellenőrizetlen kategóriának számított, a „natúrbort” mint megnevezést az EU szabályozása szerint tilos volt a címkén feltüntetni, számos birtok azonban használta kommunikációjában. A definíció sem volt egységes. Az igazi natúrbor axiómája Sütő Zsolt szerint: „az a bor, amihez nem lett semmi hozzátéve, és amiből nem lett semmi elvéve”. Az irányzat követői között nincs teljes konszenzus arról, hogy ebbe milyen mértékben fér bele például a kén használata és a fenti, „autentikus” boroknál megengedett technológiai elemek. Magyarországon 40 mg/l-ben szabályozták végül a maximális kénszintet.